Wágner Judit: A tó tükrén

A tó tükrén ide-oda
Ringatózott csónakunk.
Elmélyedtem kék szemében.
Éreztem, ez mi napunk.

Bátorkodtam érinteni
Kecses kezét finoman.
Szemérmesen, oly csendesen
Üldögélt ott csinosan.

A tó tükrét a szelíd lágy
Hullámok hogy megtörték!
Szívemet a napsugarak
Szerelemmel töltötték.

Hintáztunk mi a tó tükrén.
Mellettem a kedvesem.
Az égbolton a madárkák
Csicseregtek kedvesen.

De szép emlék! Oly régen volt.
Az álomkép opálos.
A víz tükrén elmosódva
Bukkan elő, homályos.