Véssey Ede: A hit homályában

A kimondhatatlant verseim nem tudják
elővarázsolni tetszetős rímekkel.

A megérthetetlent pontatlan szavaim
nem tudják leírni vagy megmagyarázni.

A képzeletemet végképp felülmúlót
még gondolatomban sem tudhatom látni.

Hogyan szóljak ahhoz, ki az ember hitét
feketén-fehéren nézi a magasból?

Hogyan lássak tisztán, ha nem tudom, mi volt
bűnért büntetés, vagy jótettért jutalom?

Miért is érdemes versekben vallanom,
ha Isten átlátja minden gondolatom?